2018. december 24., hétfő

35 éve a thébai nekropoliszban




Folytatódik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanészékének egyik régészeti projektje az egyiptomi Luxorban



Dr. Bács Tamás a Saff 1 jelű sír felett

Mint az elmúlt 35 év során szinte minden évben, idén is elindult az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének egyik régészeti koncessziójához tartozó, a Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének ásatási szezonja. A munka 2018. december 3-án vette kezdetét a Nílus nyugati partján fekvő Sejk-Abdel-Gurna dombján elterülő nekropolisz területén Dr. Bács Tamás, az Egyiptológiai Tanszék illetve az ásatás vezetője, valamint Bartos Fruzsina PhD-hallgató és Mátyás Eszter egyiptológus, textilrestaurátor részvételével. Néhány nap elteltével a kis csapat további tagokkal bővült, név szerint Nagy Marcell építésszel, Dr. Robert J. Stark kanadai antropológussal, Dr. Szalka János PhD-hallgatóval és Vati Nikolett egyiptológussal.

Nagy Marcell a Saff 1 jelű sír homlokzatának felmérését végzi
Az idei ásatási szezon két fő fókuszpontja egy szaff-sír udvarának feltárása, valamint egy újbirodalmi múmia (halotti) lepel konzerválása.

Dr. Robert J. Stark munka közben
A 2012-es ásatási szezon során a koncessziós terület középső részének törmeléktől való megtisztítása során egy eddig ismeretlen szaff-sír homlokzata került felszínre. Akkor a szezon végéig a homlokzatnak mintegy a feléig sikerült feltárni a területet. Ennek a feltárásnak a folytatására került sor az idén. A sír minden bizonnyal középbirodalmi eredetű – miként azt a korra jellemző pilléres homlokzati kialakítás mutatja –, a későbbi korokban azonban vélhetően újbóli felhasználására is sor került. Maga a sír nem érintetlen, amint az még a korábbi vizsgálatok során kiderült: a plafontól számított kb. 40 cm-ig törmelékkel van feltöltve, amely feltehetően korábbi, ismeretlen korú ásatások eredménye. A feltárás során felszínre került egy feltehetően a 19. századból származó fal maradványa, amely a sír udvarának mintegy egyharmadát kerítette el egy korabeli lakóépület számára. Az épület padlószintjéül azonban nem a sír udvarának sziklafelszíne szolgált, hanem a korábbi időben arra rakódott, feltehetően fáraónikus törmelékréteg. A falak dokumentálása megtörtént, azonban elbontásukra még várni kell, így a feltárási munka egyelőre a falon kívüli területen folytatódik tovább. Az idei szezonban mindezidáig mintegy egyméteres mélységig sikerült lejutni, azonban még mindig nem bukkant fel a sír udvarának alját képező szikla. Jelen pillanatban úgy tűnik, az udvar teljes megtisztítása tovább várat magára. Az eddig elhordott törmelékrétegből elsősorban a későantik és koraközépkori időszakból származó leletek kerültek elő, melyek mintegy 90%-át a korábbi évek leletmennyiségéhez nem hasonlítható, rendkívül nagyszámú kerámiaanyag teszi ki, köztük számos kopt feliratos osztrakonnal.

Kartonázslelet kibontása a Saff 1 jelű sír udvarán lévő törmelékből
 
Bartos Fruzsina, Dr. Szalka János és Vati Nikolett a kerámia leletanyag válogatása közben
A koncessziós terület 4-es számú aknájából a 2010-es ásatási idényben került elő egy szinte páratlan méretű, az Újbirodalom korára datálható halotti lepel, amely egykor egy Reniszeneb nevű írnok számára készült. A leplet a Halottak Könyve különböző fejezeteit tartalmazó kolumnák díszítik. Eredetileg csaknem 7 méter hosszú lehetett, amelynek egy mintegy 3 méteres egybefüggő, valamint két mintegy fél-félméteres töredékes része őrződött meg viszonylag jó állapotban. A textil konzerválása már 2013-ban megkezdődött, a töredékes részek támasztóanyaghoz való rögzítése azonban igen aprólékos és időigényes munkát követel. Jelenleg a lepel mintegy kétharmada készült el a végleges megóvási állapotnak megfelelően, és remélhetőleg egy következő szezon alkalmával teljes egészében befejezésre kerül.

Mátyás Eszter a múmialepel konzerválásán dolgozik
A munkálatok a tervezett ütemben haladtak; a TT 65 számú sír, csakúgy, mint az idei ásatási szezon, december 20-án bezárult, várva a 2019-es folytatást.

Bartos Fruzsina 

2018. november 19., hétfő

Konferenciák

Az Egyiptológiai Tanszék munkatársai ezen a héten több konferencián is szerepelni fognak:

1. Leiden, Goden van Sakkara (Szakkara istenei)

 

Dr. Bács Tamás tanszékvezető egyetemi docens, az Egyiptológiai Tanszék vezetője, a 2018. november 19-én, hétfőn, a leideni Rijksmuseumban, a múzeum Tempelzaaljában megrendezett "Goden van Sakkara" szimpóziumon lép fel. A meghívásos szimpózium Maarten Raven, a múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetőjének búcsúrendezvénye. A meghívott előadók Cardiff, Párizs, Prága és Tokió egyiptológiai központjait képviselik - ilyenkor mindig öröm, hogy a fellépők sorában egy név mellett Budapest is megjelenik! Bács Tamás angol nyelvű előadásának címe: Sokar in Gizeh (Szokarisz Gizában).

A szimpózium honlapja itt található.

2. Budapest, Állatok a világ vallásaiban

 

2018. november 22-én, csütörtökön rendezik meg az ELTE-n, az ELTE BTK Vallástudományi Központ és a PPKE BTK Vallástörténeti Kutatócsoport szervezésében az "Állatok a világ vallásaiban" című workshopot. Ezen az Egyiptológiai Tanszék két oktatója, Dr. Schreiber Gábor és Dr. Irsay-Nagy Balázs adjunktusok fog előadni, méghozzá mindketten a szent páviánok kérdésének egy-egy aspektusáról.

Irsay-Nagy Balázs: A napistent üdvözlő páviánok az ókori Egyiptomban
Schreiber Gábor: Thot és Honszu szent páviánjai

A workshop Facebook-eseménye itt található.

Irsay-Nagy Balázs

2018. szeptember 24., hétfő

Egyiptológia a Kutatók Éjszakáján!

Elkezdődött az új tanév, és az Egyiptológiai Tanszék is feléled a nyári szünet után: az oktatás már el is kezdődött.

A legfontosabb eseményünk szeptemberben: a Kutatók Éjszakáján való részvétel (a rendezvény honlapja itt található).
Pénteken, szeptember 28-án két-két előadással is várjuk az érdeklődőket:

18.00-18.35 Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban
18:45-19:20 Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig
19.30-20.05 Fullér Andrea: Amun istenfeleségei aranyban
20:15-20:50 Irsay-Nagy Balázs: A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig

Fullér Andrea kutatásainak egyik központi témája az óegyiptomi szobrászat története. Pénteki előadásában - "Amun istenfeleségei aranyban" - a Kr. e. első évezredi jelentős tárgycsoportot, a női bronzszobrokat mutatja be. Az előadás kétszer fog elhangzani: 18.00-18.35, és 19.30-20.05 idősávokban (35 perces hosszal). A honlapon az első alkalom itt, a második itt található, részletes leírással. Mindkettőre szükséges a regisztráció!

A másik előadó a blog társszerkesztője (és e bejegyzés szerzője), Irsay-Nagy Balázs lesz. "A Királyok Völgye Hatsepszut királynőtől Tutanhamonig" előadás a címben említett híres újbirodalmi királyi temető korai korszakát tekinti át. Ez is kétszer lesz: 18.45-19.20 és 20:15-20:50 sávokban (35 perces hosszal). A honlapon mindkét előadás adatai egybevonva, itt találhatók. A regisztráció ide is szükséges!

A helyszín az ELTE BTK campusán, a Trefort kertben lévő B. épület (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/B), a földszinti 112. terem. (Részletes térkép itt.)


Minden érdeklődőt örömmel látunk!

Irsay-Nagy Balázs

2018. május 20., vasárnap

Konferenciák egyiptológiai előadásokkal Budapesten és Szegeden

Következő, pünkösd utáni héten két konferencia is lesz, amelyeken egyiptológusok fognak előadni. Mindkét rendezvény nyilvános, és a szervezők - meg természetesen az előadók is! - örömmel látnak minden érdeklődőt.

1. Reformationes / Reformtörekvések a vallástörténetben

Május 22-én, kedden az ELTE BTK Vallástudományi Központ szervezésében lesz megrendezve az interdiszciplináris konferencia a különböző kultúrák vallási reformjairól.


A nyitóelőadást 9.40-kor az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszék képviseletében az Egyiptológia Blog társszerkesztője, e sorok írója fogja tartani "Az alvilág létének tagadása. Ehnaton amarnai királysírja" címen.

Helyszín: ELTE BTK Trefort-kerti kampusz, B. épület (1088 Budapest, VIII. ker., Múzeum krt. 4/B; kampusztérkép itt), 217. terem (I. emeleti kiselőadó).

A konferencia honlapja itt, a Facebook-eseménye itt található.

2. XIII. Magyar Ókortudományi Konferencia, Szeged

A kétévente megrendezésre kerülő Magyar Ókortudományi Konferencia idén Szegeden lesz, május 24-től 26-ig (az előző, debreceni eseményhez kapcsolódó blogbejegyzésünk itt olvasható).



A Szegedi Tudományegyetem BTK két tanszéke, az Ókortörténeti, illetve a Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke által szervezett rendezvénynek a blogbejegyzés készítésekor ugyan még nem elérhető a végleges programja, de az előzetes program alapján tudható, hogy május 25-én délután lesz az egyiptológiai szekció:

Egyiptológia (helyszín: 2. szeminárium)
15:00-15:20 Bartos Fruzsina: Hivatalnokok a thébai nekropoliszban – sírkúpok és tulajdonosaik
15:20-15:40 Jasper Kata: Újrateremtés és folytonosság: egy Piramisszövegek-szekvencia újbirodalmi példája és előzményei – a PT 204–205, 207, 209–212 esete
15:40-16:00 Feró Eszter: Zsolnay-titok másképp: egyiptománia a magyar iparművészetben
16:00-16:20 Fullér Andrea: Egyiptizáló síremlékek
16:20-16:40 vita
17:00-17:20 Szvák Enikő: A Magyarországon található töredékes egyiptomi múmiák interdiszciplináris vizsgálata
17:20-17:40 Szalka János: III. Ramszesz elleni háremi konspiráció (Az összeesküvés jogi szempontú vizsgálata)
17:40-18:00 Priskin Gyula: Nut istennő ábrázolása Peftjauneith koporsóján
18:00-18:20 vita

A szekció elnöke Bács Tamás, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszék vezetője lesz.

Nem csupán a szekcióelnök, hanem az előadók többsége is kötődik az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékhez: Eszter itt diplomázott egyiptológiából; Fruzsina, Kata, Andrea és János itt doktorandusz; Gyula pedig itt doktorjelölt (aki emellett az SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék tanársegédje, és egyben a konferencia egyik szervezője is).

Helyszín: SZTE  BTK épülete (6722 Szeged, Egyetem u. 2; térkép itt), 2. szeminárium.

A konferencia egyik honlapja itt, másik honlapja itt, Facebook-eseménye itt található (mint említettük, a blogbejegyzés készítésekor még egyik sem tartalmazza a programot).


Irsay-Bagy Balázs