2016. május 26., csütörtök

12. Magyar Ókortudományi Konferencia, Debrecen


Ma (26-án) kezdődik a Debreceni Egyetem BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének szervezésében a 12. Magyar Ókortörténeti Konferencia (a konferencia honlapja itt található).







Míg az előző, 11. Magyar Ókortörténeti Konferencián Bács Tamás szervezésében külön egyiptológiai szekció volt, idén a MÓK programjában az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékéhez kapcsolódó előadók száma kevesebb (mentségünkre szolgál, hogy pontosan két hete rendeztük az Egyiptomi Királyságideológia 8. Szimpóziumát, és a két konferencia időbeli közelsége sokunknak lehetetlenné tette a MÓK keretében való fellépést).

Lássuk tehát a 12. MÓK egyiptológusait! Mindhárman az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékén szerezték egyiptológus diplomájukat, de már más-más intézményben doktoranduszok, egész pontosan doktorandák:

Csütörtök, 14.20, Auditorium Maximum (Vallástörténet szekció)
Végh Zsuzsanna (Ludwig-Maximilians-Universität, München) évek óta az egyiptomi Abüdosz (Ozirisz isten fő kultuszhelye) teológiai rendszerét kutatja. Előadásában a középbirodalmi sztélékre felírt Ozirisz-himnuszokat elemzi, pontosabban, ezek alapján Ré napisten szerepét a 12. és 13. dinasztiabeli alvilági elképzelésekben.

Csütörtök, 16.40, XII. terem (Ókori Kelet szekció)
Szántó Zsuzsanna (ELTE BTK Ókortörténet Doktori Program) az ókori Egyiptomban elő zsidó kisebbség történetével foglalkozik. Debrecenben egy, a kutatásban jellegzetesen zsidónak tartott név kapcsán mutatja ki, hogy azt egyiptomiak is viselhették, és a névanyag alapján a két kultúra - zsidó és pogány egyiptomi - kölcsönhatását vizsgálja.

Péntek, 9.00, XI. terem (Régészet szekció)
Fullér Andrea (ELTE BTK Egyiptológia Doktori Program) a Kr. e. első évezredi női bronzszobrokat dolgozza fel. Előadását egy 1925-ben egy árverésen magángyűjteménybe került, és azóta ismeretlen helyen lévő női bronzplasztikának szenteli. A szoborról nemrég jó minőségű fényképfelvételek kerültek elő, és ez lehetővé teszi a korábbinál pontosabb meghatározását és datálását.


Mindhármuknak innen, az Egyiptológia blogról kívánunk sok sikert a konferenciához!

Irsay-Nagy Balázs


2016. május 24., kedd

Konferencia-beszámoló (folytatás)



2. nap




Az EgyiptomiKirályságideológia 8. Szimpóziuma a második napi programja (az első nap beszámolója itt) többszörösen eltért a meghirdetettől: az utolsó percben véglegesített változtatás okai egy későn érkezett lemondás, egy a tervezettnél későbbi repülőjárat, és végül a reggeli budapesti dugó volt.
Az új program szerinti első előadó Dr. Monika Dolinska (Lengyel Nemzeti Múzeum, Varsó) lett, aki az óegyiptomi királyi hatalmat szimbolizáló állatábrázolások közül a madarak és a macskafélék vizuális jelképrendszerét elemezte, elsősorban a koronákon és a királyi ornátus részeként megjelenő elemeket. Másodikként Dr. Massimiliano Nuzzolo (Károly Egyetem, Prága) előadása következett, amelyben az 5. dinasztia uralkodóinak királyságkoncepcióját rekonstruálta – az óbirodalmi 5. dinasztia legkorábbi korszaka Egyiptom történetének, amelyből nagyobb forráscsoportok állnak ennek rendelkezésére: a piramistemplomok és naptemplomok építészeti szerkezete és díszítési programja, illetve az ezekben talált papiruszarchívumok.

Monika Dolinska



A sorok szélén a két előadó: balra Massimiliano Nuzzolo, jobbra Luft Ulrich


A következő előadó az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének nyugdíjba vonult tanára, Dr. Luft Ulrich volt. Luft professzor évtizedek óta a középbirodalmi Illahún városban talált, Berlinben őrzött papiruszokat kutatja és publikálja, és ehhez a szövegcsoporthoz kapcsolódott pénteki előadása is: két levélből kiderül, hogyan tartotta a 12. dinasztiabeli királyi adminisztráció a helyi kormányzóval a kapcsolatot, egy adóelszámolási nézetelérés apropóján. A délelőtti utolsó előadást a beszámoló szerzője, Dr. Irsay-Nagy Balázs tartotta. A Királyok Völgyében lévő 42. számú sírt egyesek királysírnak, mások nem-királyi sírnak tekintik: az első elmélet II. Thotmeszt, a második Meritré-Hatsepszut királynét jelöli meg tulajdonosaként. Az előadás amellett érvelt, hogy királysír, igaz, olyan személynek tulajdonította, akinek a neve eddig nem hangzott el a szakirodalomban.



A délutáni ülés Dr. Anthony Spalinger (Aucklandi Egyetem) előadásával kezdődött. Spalinger professzor III. Ramszesz (20. dinasztia) thébai halotti temploma falaira felírt történeti szövegek retorikáját elemezte, amelyekben a király az Egyiptom ellen támadó Tengeri Népekkel vívott sikeres háborújáról számol be. A következő előadó Daniel von Recklinghausen (Tübingeni Egyetem) volt, aki egy Ptolemaiosz-kori templomokon gyakran ábrázolt jelenettípust vizsgált, amelyben a templom istene egy sarlókardot ad át a királynak, ezzel – érvelése szerint – a király istenek és meberek között elfoglalt státuszát jelezve. A második nap utolsó előadója, Dr. Julia Budka (Ludwig-Maximilians-Universität, München) éppen időben érkezett a repülőtérről, hogy megtarthassa előadását. Budka professzor a núbiai Szai szigetének ásatását vezeti, és egy ott talált alkirályi sír, továbbá számos felirat alapján biztosnak tűnik, hogy a 18. dinasztia alatt Szai volt Núbia egyiptomi alkirályainak székhelye.
(Folytatjuk)

Irsay-Nagy Balázs

Anthony Spalinger



Daniel von Recklinghausen




Julia Budka az elnökölő Christopher Eyre kérdését hallgatja


2016. május 20., péntek

Konferencia-beszámoló 1




Mint előzőleg meghirdettük, 2016. május 12–14-i napokon az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéke rendezésében került sor az Egyiptomi Királyságideológia 8. Szimpóziumára (8. Tagung zur ägyptischen Königsideologie). Hosszú előkészítő folyamat koronázásaként három kontinens tizenkét egyiptológiai intézményének képviselője gyűlt össze Budapesten, hogy a rangos konferencia-sorozat legújabb rendezvénye keretében az ókori egyiptomi királyságideológia számos kérdését megvitassák. A konferencia helyszíne az ELTE BTK Múzeum körúti Kari Tanácsterme volt.


Első nap


A konferenciát Dr. Bács Tamás, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének vezetője (és egyben a budapesti konferencia főszervezője) nyitotta meg, aki a vendégek kérésére az ELTE történetét is felvázolta. A nyitóelőadást Dr. Horst Beinlich (Würzburgi Egyetem), a konferencia-sorozat szervezője vállalta el, aki először megemlékezett a tavasszal elhunyt Rolf Gundlach professzorról, akivel a sorozatot még 1994-ben közösen alapították, és egészen mostanáig közösen szervezték. Beinlich professzor előadásában az általa kiadott ún. Fajjúm-könyvben lévő, az egyiptomi királyságra vonatkozó szakaszokat mutatta be (a Fajjúm-könyv a római korból származó egyiptomi mű, amelyik Fajjúm-oázis vallási rendszerét tárgyalja részletesen nem csupán szöveg által, hanem részletes ábraanyag révén is).

Horst Beinlich a kérdésekre válaszol

Bács Tamás előadásában az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének általa vezetett régészeti expedíciója által feltárt thébai TT 65-es jelű sírban talált, az újbirodalmi 20. dinasztiára datált királylistát elemezte. A lista szokatlan sorrendben tartalmazza az újbirodalmi királyokat, és az előadás eme szokatlan sorrendet értelmezte. A délelőtti utolsó előadást Florian Löffler (Tübingeni Egyetem) tartotta, aki a Ptolemaiosz-kori, hatalmas edfui templom egyik kápolnájának díszítésének felépítését ismertette.

Bács Tamás

Florian Löffler

Az első nap délutánját Dr. Ewa Laskowska-Kusztal (Lengyel Tudományos Akadémia, Varsó) előadása nyitotta meg. A kalabsai templom kapuépülete Augustus császár uralkodása alatt készült, és az itt található dekorációs program elemzése fontos forrása a késő Ptolemaiosz-kori, illetve kora-római teológiának (a kapuépület az asszuáni gát építése nyomán szervezett nemzetközi kampányban való német részvételért, Egyiptom ajándékaként ma a Berlini Egyiptomi Múzeum gyűjteményének része). Másodiknak Christine Raedler (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz) következett, aki Wenennefer – Ozirisz főpapja Abüdoszban II. Ramszesz (19. dinasztia) uralkodása alatt – eddig publikálatlan kockaszobrát, és a főpapnak a király istenítésében játszott szerepét vizsgálta. Az utolsó előadó, Elizabeth Eltze (az újzélandi Aucklandi Egyetem) az ókori Egyiptom déli szomszédjának, Napata (későbbi nevén: Meroé) királyságnak királyi ékszereit mutatta be.
(Folytatjuk)
Irsay-Nagy Balázs
Ewa Laskowska-Kusztal a kérdésekre válaszol
Christine Raedler
Elizabeth Eltze

2016. május 3., kedd

Egyiptológiai konferencia az ELTE-n

Hosszabb tetszhalott - már majdnem mumifikált - állapotból ébredezik az Egyiptológia Blog. A láthatatlanná válás egyik oka éppen az ebben a bejegyzésben hirdetett konferencia, amelynek előkészületei vitték el az időnk egy részét!

Ennyit a múltról, pillantsunk hát a (közel-) jövőbe:

Május 1214-én  Budapesten, az ELTE-n lesz megtartva az Egyiptomi királyságideológia 8. szimpóziuma - hagyományosan német címén: 8. Tagung zur ägyptischen Königsideologie. A szimpózium nyilvános, és minden érdeklődött örömmel látunk az ELTE BTK kari tanácstermében (VIII. ker. Budapest, Múzeum krt. 4/A)!


A konferencia nyelve angol és német; a három nap alatt összesen 18 előadás, továbbá egy poszter-prezentáció lesz. A teljes program:



A szimpózium-sorozatot 1994-ben alapította egy német és belga egyiptológusokból álló csoport, hogy az ókori egyiptomi kultúrában központi szerepet játszó királyság kutatásának eredményeit be lehessen mutatni. Mint a sorszámozásból is kiderül, ezidáig hét alkalommal került sor a királyságideológia-konferenciára:
1. 1995, Mainz: Selbstverständnis und Realität (Önkép és realitás)
2. 1997, Bécs: Das frühe ägyptische Königtum (A korai egyiptomi királyság)
3. 2001, Bonn: Das Königtum der Ramessidenzeit (A ramesszida kor királysága)
4. 2004, London: Egyptian Royal Residences (Egyiptomi királyrezidenciák)
5. 2007, Cambridge: Palace and Temple (Palota és templom)
6. 2010, Iphofen: Die Männer hinter dem König (A király mögötti férfiak)
7. 2013, Prága: Royal versus Divine Authority: Acquisition, Legitimization and Renewal of Power (Királyi és isteni autoritás: A hatalom megszerzése, legitimálása és megújítása)

Az idei, budapesti szimpózium címe: Constructing Authority: Prestige, Reputation and the Perception of Power in Egyptian Kingship (Az autoritás konstruálása: Presztízs, reputáció és a hatalom percepciója az egyiptomi királyságban).

A szimpóziumok kötetei korábban az Ägypten und Altes Testament (Egyiptom és Ószövetség), újabban a Königtum, Staat und Gesellschaft früher Hochkulturen (Korai magaskultúrák királysága, állama és társadalma) sorozatokban jelentek, illetve jelennek meg.

Már leírtuk, de meg szeretnénk ismételni: a nyilvános eseményen minden érdeklődőt örömmel látunk!