2017. február 9., csütörtök

Előadássorozat az ELTE BTK-n: Ókori hazugságok, megtévesztések és hamisítások


Nem állíthatjuk, hogy túlságosan sokat frissítettük az elmúlt időben az Egyiptológia Blogot. De megvagyunk! A mai bejegyzés apropója, hogy az ELTE BTK Ókortudományi Intézet ebben a félévben is megtartja hagyományos tavaszi tematikus előadássorozatát: február 23-tól minden csütörtökön, 16 órás kezdettel. Helyszíne a Trefort kerti Gólyavár (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.) földszinti Pázmány terme. A sorozat ezúttal az ókori, vagy ókori témájú, de modern hazugságok, megtévesztések és hamisítások kérdését járja körül.

Facebook esemény
Hír az ELTE BTK honlapján
Hír az ELTE Egyetemi Könyvtár honlapján

Az előadók több magyar egyetemet, egy esetben pedig az egyesült államokbeli Yale-t képviselik. Az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéke nevében rögtön a második alkalommal tart előadást a blog egyik szerkesztője (és a mai bejegyzés szerzője). A sorozat nyilvános, minden érdeklődőt örömmel várunk!

Irsay-Nagy Balázs


2016. július 9., szombat

Konferencia-beszámoló (befejezés)



Az Egyiptomi Királyságideológia 8. Szimpóziuma első két napjáról már beszámoltunk ezen a blogon (első nap itt; második nap itt). A zárónap eseményei előtt azonban szót kell ejteni a konferencia poszter-prezentációjáról is. Általában a pályájuk elején álló fiatal kutatók élnek a lehetőséggel, hogy egy konferencia-előadás stresszétől mentesen, folyamatábrába szerkesztett képek, diagramok és szövegrészek segítségével mutassák be a kutatásaikat. A budapesti alkalomra Shih-Wei Hsu (Freie Universität, Berlin) jelentkezett egy poszterrel, amelyen az egyiptomi irodalomban megjelenő királyképről készülő doktori disszertációját mutatta be.

Shih-Wei Hsu (elől, a sor szélén)

A szombati első előadást Dr. Dieter Kurth (Hamburgi Egyetem) tartotta. Kurth professzor a Ptolemaiosz-kori templomok áldozat-bemutatási jelenetein lévő, az óegyiptomi létigével alkotott formulák új interpretációját dolgozta ki. Előadása után élénk vita bontakozott ki, amely során a hallgatóság soraiból egyesek eltérő értelmezéseket javasoltak.

Dieter Kurth

A második előadó Dr. Carola Vogel (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz) volt, aki a számtalan példával illusztrálta, hogy az újbirodalmi III. Thotmesz (18. dinasztia) Núbia meghódítása során mennyire használta fel saját uralkodói ideológiájához a középbirodalmi III. Szeszosztrisz (12. dinasztia) kultuszát. Utána Dr. Christopher Eyre (Liverpooli Egyetem) következett. Eyre professzor a katonai konfliktusok során az egyiptomiak által alkalmazott kegyetlenkedéseket vizsgálta. Az írásos, képi és régészeti források alapján kimutatható, hogy az ókori egyiptomiak legalább olyan mértékben alkalmazták elrettentésül a csonkításokat és a tömeges kivégzéseket ellenségeikkel szemben, mint az ókori asszírok, noha a modern történetírás csak az utóbbiak kegyetlenségét szokta kiemelni.

Carola Vogel

 A konferencia utolsó előadását Dr. Jiří Janák (Károly Egyetem, Prága) tartotta, amelyet közösen írt Dr. Filip Coppens szintén a prágai egyetemen dolgozó holland kollégájával, és amelyben az óegyiptomi királyi autoritás kialakulását, és király istenek és emberek között elfoglalt szerepét elemezték.

Christopher Eyre

 A konferencia végén a konferenciákat koordináló új „triumvirátus” mutatkozott be. Horst Beinlich mellett a jövőben Julia Budka és Andreas Pries fogja a sorozatot irányítani, és egyben be is jelentették, hogy a következő helyszín München lesz.

Jiří Janák

 A konferencia során tudták meg a külföldi kollégák, hogy Dr. Török László akadémikus, a magyar egyiptológia doyenje betegeskedik – emiatt történhetett meg, hogy tőle szokatlan módon nem jelent meg, sem előadóként, sem a hallgatóság soraiban. Nem hivatalos záróeseményként az összegyűlt egyiptológusok közös levelezőlapon kívántak neki jó egészséget. (Örömmel hallottuk időközben, hogy a jókívánság nem maradt hatás nélkül, és Török professzor jobban van!)


Az előtérben Andreas Pries (Tübingen), mögötte Hratch Papazian (Cambridge)

A konferencia résztvevői azzal az elhatározással hagyták el a termet, hogy (legkésőbb) három év múlva Münchenben újra találkoznak a következő eseményen. Külföldi vendégeink a délutánt budapesti városnézésnek szentelték, a szervezők pedig végre pihenhettek az előkészületek és a lebonyolítás hektikus hetei után...

Mint minden konferencia, a budapesti sem valósulhatott meg többek segítőkészsége nélkül. Örömteli feladatunk, hogy köszönetet mondjunk nekik: az infrastrukturális háttér biztosításában Bartos Fruzsina segített, a honlapot Tihanyi Balázs készítette, a plakátokat Winkler-Nemes Gábor tervezte. Máté Petra és Szűcs Bernadett hallgatói önkéntesként lelkes munkájukkal a lebonyolítás során felmerült számtalan részlet elintézésében, Jasper Kata és Fullér Andrea egy váratlan probléma megoldása során segítették a szervezőket.  

Irsay-Nagy Balázs


2016. május 26., csütörtök

12. Magyar Ókortudományi Konferencia, Debrecen


Ma (26-án) kezdődik a Debreceni Egyetem BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének szervezésében a 12. Magyar Ókortörténeti Konferencia (a konferencia honlapja itt található).







Míg az előző, 11. Magyar Ókortörténeti Konferencián Bács Tamás szervezésében külön egyiptológiai szekció volt, idén a MÓK programjában az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékéhez kapcsolódó előadók száma kevesebb (mentségünkre szolgál, hogy pontosan két hete rendeztük az Egyiptomi Királyságideológia 8. Szimpóziumát, és a két konferencia időbeli közelsége sokunknak lehetetlenné tette a MÓK keretében való fellépést).

Lássuk tehát a 12. MÓK egyiptológusait! Mindhárman az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékén szerezték egyiptológus diplomájukat, de már más-más intézményben doktoranduszok, egész pontosan doktorandák:

Csütörtök, 14.20, Auditorium Maximum (Vallástörténet szekció)
Végh Zsuzsanna (Ludwig-Maximilians-Universität, München) évek óta az egyiptomi Abüdosz (Ozirisz isten fő kultuszhelye) teológiai rendszerét kutatja. Előadásában a középbirodalmi sztélékre felírt Ozirisz-himnuszokat elemzi, pontosabban, ezek alapján Ré napisten szerepét a 12. és 13. dinasztiabeli alvilági elképzelésekben.

Csütörtök, 16.40, XII. terem (Ókori Kelet szekció)
Szántó Zsuzsanna (ELTE BTK Ókortörténet Doktori Program) az ókori Egyiptomban elő zsidó kisebbség történetével foglalkozik. Debrecenben egy, a kutatásban jellegzetesen zsidónak tartott név kapcsán mutatja ki, hogy azt egyiptomiak is viselhették, és a névanyag alapján a két kultúra - zsidó és pogány egyiptomi - kölcsönhatását vizsgálja.

Péntek, 9.00, XI. terem (Régészet szekció)
Fullér Andrea (ELTE BTK Egyiptológia Doktori Program) a Kr. e. első évezredi női bronzszobrokat dolgozza fel. Előadását egy 1925-ben egy árverésen magángyűjteménybe került, és azóta ismeretlen helyen lévő női bronzplasztikának szenteli. A szoborról nemrég jó minőségű fényképfelvételek kerültek elő, és ez lehetővé teszi a korábbinál pontosabb meghatározását és datálását.


Mindhármuknak innen, az Egyiptológia blogról kívánunk sok sikert a konferenciához!

Irsay-Nagy Balázs


2016. május 24., kedd

Konferencia-beszámoló (folytatás)



2. nap




Az EgyiptomiKirályságideológia 8. Szimpóziuma a második napi programja (az első nap beszámolója itt) többszörösen eltért a meghirdetettől: az utolsó percben véglegesített változtatás okai egy későn érkezett lemondás, egy a tervezettnél későbbi repülőjárat, és végül a reggeli budapesti dugó volt.
Az új program szerinti első előadó Dr. Monika Dolinska (Lengyel Nemzeti Múzeum, Varsó) lett, aki az óegyiptomi királyi hatalmat szimbolizáló állatábrázolások közül a madarak és a macskafélék vizuális jelképrendszerét elemezte, elsősorban a koronákon és a királyi ornátus részeként megjelenő elemeket. Másodikként Dr. Massimiliano Nuzzolo (Károly Egyetem, Prága) előadása következett, amelyben az 5. dinasztia uralkodóinak királyságkoncepcióját rekonstruálta – az óbirodalmi 5. dinasztia legkorábbi korszaka Egyiptom történetének, amelyből nagyobb forráscsoportok állnak ennek rendelkezésére: a piramistemplomok és naptemplomok építészeti szerkezete és díszítési programja, illetve az ezekben talált papiruszarchívumok.

Monika Dolinska



A sorok szélén a két előadó: balra Massimiliano Nuzzolo, jobbra Luft Ulrich


A következő előadó az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének nyugdíjba vonult tanára, Dr. Luft Ulrich volt. Luft professzor évtizedek óta a középbirodalmi Illahún városban talált, Berlinben őrzött papiruszokat kutatja és publikálja, és ehhez a szövegcsoporthoz kapcsolódott pénteki előadása is: két levélből kiderül, hogyan tartotta a 12. dinasztiabeli királyi adminisztráció a helyi kormányzóval a kapcsolatot, egy adóelszámolási nézetelérés apropóján. A délelőtti utolsó előadást a beszámoló szerzője, Dr. Irsay-Nagy Balázs tartotta. A Királyok Völgyében lévő 42. számú sírt egyesek királysírnak, mások nem-királyi sírnak tekintik: az első elmélet II. Thotmeszt, a második Meritré-Hatsepszut királynét jelöli meg tulajdonosaként. Az előadás amellett érvelt, hogy királysír, igaz, olyan személynek tulajdonította, akinek a neve eddig nem hangzott el a szakirodalomban.



A délutáni ülés Dr. Anthony Spalinger (Aucklandi Egyetem) előadásával kezdődött. Spalinger professzor III. Ramszesz (20. dinasztia) thébai halotti temploma falaira felírt történeti szövegek retorikáját elemezte, amelyekben a király az Egyiptom ellen támadó Tengeri Népekkel vívott sikeres háborújáról számol be. A következő előadó Daniel von Recklinghausen (Tübingeni Egyetem) volt, aki egy Ptolemaiosz-kori templomokon gyakran ábrázolt jelenettípust vizsgált, amelyben a templom istene egy sarlókardot ad át a királynak, ezzel – érvelése szerint – a király istenek és meberek között elfoglalt státuszát jelezve. A második nap utolsó előadója, Dr. Julia Budka (Ludwig-Maximilians-Universität, München) éppen időben érkezett a repülőtérről, hogy megtarthassa előadását. Budka professzor a núbiai Szai szigetének ásatását vezeti, és egy ott talált alkirályi sír, továbbá számos felirat alapján biztosnak tűnik, hogy a 18. dinasztia alatt Szai volt Núbia egyiptomi alkirályainak székhelye.
(Folytatjuk)

Irsay-Nagy Balázs

Anthony Spalinger



Daniel von Recklinghausen




Julia Budka az elnökölő Christopher Eyre kérdését hallgatja


2016. május 20., péntek

Konferencia-beszámoló 1




Mint előzőleg meghirdettük, 2016. május 12–14-i napokon az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéke rendezésében került sor az Egyiptomi Királyságideológia 8. Szimpóziumára (8. Tagung zur ägyptischen Königsideologie). Hosszú előkészítő folyamat koronázásaként három kontinens tizenkét egyiptológiai intézményének képviselője gyűlt össze Budapesten, hogy a rangos konferencia-sorozat legújabb rendezvénye keretében az ókori egyiptomi királyságideológia számos kérdését megvitassák. A konferencia helyszíne az ELTE BTK Múzeum körúti Kari Tanácsterme volt.


Első nap


A konferenciát Dr. Bács Tamás, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének vezetője (és egyben a budapesti konferencia főszervezője) nyitotta meg, aki a vendégek kérésére az ELTE történetét is felvázolta. A nyitóelőadást Dr. Horst Beinlich (Würzburgi Egyetem), a konferencia-sorozat szervezője vállalta el, aki először megemlékezett a tavasszal elhunyt Rolf Gundlach professzorról, akivel a sorozatot még 1994-ben közösen alapították, és egészen mostanáig közösen szervezték. Beinlich professzor előadásában az általa kiadott ún. Fajjúm-könyvben lévő, az egyiptomi királyságra vonatkozó szakaszokat mutatta be (a Fajjúm-könyv a római korból származó egyiptomi mű, amelyik Fajjúm-oázis vallási rendszerét tárgyalja részletesen nem csupán szöveg által, hanem részletes ábraanyag révén is).

Horst Beinlich a kérdésekre válaszol

Bács Tamás előadásában az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének általa vezetett régészeti expedíciója által feltárt thébai TT 65-es jelű sírban talált, az újbirodalmi 20. dinasztiára datált királylistát elemezte. A lista szokatlan sorrendben tartalmazza az újbirodalmi királyokat, és az előadás eme szokatlan sorrendet értelmezte. A délelőtti utolsó előadást Florian Löffler (Tübingeni Egyetem) tartotta, aki a Ptolemaiosz-kori, hatalmas edfui templom egyik kápolnájának díszítésének felépítését ismertette.

Bács Tamás

Florian Löffler

Az első nap délutánját Dr. Ewa Laskowska-Kusztal (Lengyel Tudományos Akadémia, Varsó) előadása nyitotta meg. A kalabsai templom kapuépülete Augustus császár uralkodása alatt készült, és az itt található dekorációs program elemzése fontos forrása a késő Ptolemaiosz-kori, illetve kora-római teológiának (a kapuépület az asszuáni gát építése nyomán szervezett nemzetközi kampányban való német részvételért, Egyiptom ajándékaként ma a Berlini Egyiptomi Múzeum gyűjteményének része). Másodiknak Christine Raedler (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz) következett, aki Wenennefer – Ozirisz főpapja Abüdoszban II. Ramszesz (19. dinasztia) uralkodása alatt – eddig publikálatlan kockaszobrát, és a főpapnak a király istenítésében játszott szerepét vizsgálta. Az utolsó előadó, Elizabeth Eltze (az újzélandi Aucklandi Egyetem) az ókori Egyiptom déli szomszédjának, Napata (későbbi nevén: Meroé) királyságnak királyi ékszereit mutatta be.
(Folytatjuk)
Irsay-Nagy Balázs
Ewa Laskowska-Kusztal a kérdésekre válaszol
Christine Raedler
Elizabeth Eltze

2016. május 3., kedd

Egyiptológiai konferencia az ELTE-n

Hosszabb tetszhalott - már majdnem mumifikált - állapotból ébredezik az Egyiptológia Blog. A láthatatlanná válás egyik oka éppen az ebben a bejegyzésben hirdetett konferencia, amelynek előkészületei vitték el az időnk egy részét!

Ennyit a múltról, pillantsunk hát a (közel-) jövőbe:

Május 1214-én  Budapesten, az ELTE-n lesz megtartva az Egyiptomi királyságideológia 8. szimpóziuma - hagyományosan német címén: 8. Tagung zur ägyptischen Königsideologie. A szimpózium nyilvános, és minden érdeklődött örömmel látunk az ELTE BTK kari tanácstermében (VIII. ker. Budapest, Múzeum krt. 4/A)!


A konferencia nyelve angol és német; a három nap alatt összesen 18 előadás, továbbá egy poszter-prezentáció lesz. A teljes program:



A szimpózium-sorozatot 1994-ben alapította egy német és belga egyiptológusokból álló csoport, hogy az ókori egyiptomi kultúrában központi szerepet játszó királyság kutatásának eredményeit be lehessen mutatni. Mint a sorszámozásból is kiderül, ezidáig hét alkalommal került sor a királyságideológia-konferenciára:
1. 1995, Mainz: Selbstverständnis und Realität (Önkép és realitás)
2. 1997, Bécs: Das frühe ägyptische Königtum (A korai egyiptomi királyság)
3. 2001, Bonn: Das Königtum der Ramessidenzeit (A ramesszida kor királysága)
4. 2004, London: Egyptian Royal Residences (Egyiptomi királyrezidenciák)
5. 2007, Cambridge: Palace and Temple (Palota és templom)
6. 2010, Iphofen: Die Männer hinter dem König (A király mögötti férfiak)
7. 2013, Prága: Royal versus Divine Authority: Acquisition, Legitimization and Renewal of Power (Királyi és isteni autoritás: A hatalom megszerzése, legitimálása és megújítása)

Az idei, budapesti szimpózium címe: Constructing Authority: Prestige, Reputation and the Perception of Power in Egyptian Kingship (Az autoritás konstruálása: Presztízs, reputáció és a hatalom percepciója az egyiptomi királyságban).

A szimpóziumok kötetei korábban az Ägypten und Altes Testament (Egyiptom és Ószövetség), újabban a Königtum, Staat und Gesellschaft früher Hochkulturen (Korai magaskultúrák királysága, állama és társadalma) sorozatokban jelentek, illetve jelennek meg.

Már leírtuk, de meg szeretnénk ismételni: a nyilvános eseményen minden érdeklődőt örömmel látunk!


2016. január 15., péntek

Az őszi ásatási szezon befejeződött!



Már decemberben. Bartos Fruzsina és Jasper Kata beszámolója az ásatás lezárásáról a két ünnep között készült el, és az előző bejegyzésben is említett "adásszünet" végével, most végre feltöltöttük! A fényképek jogtulajdonosa, mint már korábban is, a Hungarian Archaeological Mission in Thebes. (INB)

A 2015-ös ásatási szezon zárása a TT 65-ben


2015. december 15. Kedd. A Thébai Magyar Régészeti Misszió TT 65 alprojektjének utolsó, Egyiptomban tartózkodó tagjaiként dr. Bács Tamás ásatásvezetővel együtt mi is épségben hazaértünk. Előző reggel még mindketten kerámiát rajzoltunk, majd összepakoltunk, megérkeztek a temető őrei, a gafírok, és „rituálisan” bezárták Nebamun és Imiszeba sírját: lelakatolták, leplombálták, odahordták a köveket a bejárata elé, és végül a számtalan aláírás is bekerült a jegyzőkönyvbe. Mindez már másnap úgy tűnt, hihetetlen időbeli távolságra van.





A szokásos öt hétnél sokkal rövidebb ásatási szezonunk volt 2015-ben, mégis rengeteg eseménnyel teli. Folytatódott Hapuszeneb főpap sírja (TT 67) udvarának megtisztítása, emellett elkezdődött a keresztteremben lévő két sírakna megtisztítása és felmérése is. Így végül megközelíthetővé és hozzávetőlegesen felmérhetővé váltak az aknákból nyíló, még megtisztításra váró sírkamrák.

Ehhez kapcsolódóan számtalan lelet ment át a kezünk között nap mint nap: kerámia-töredékek, a sírfelszerelés részét alkotó tárgyak (fakoporsók, faládák, szobrok, usébti-figurák, fajansz gyöngyök és amulettek) darabjai és a temetkezés részét képező embermaradványok is. A leletanyag tulajdonképpen korábbi ásatók által visszatöltött, „darált” anyagnak bizonyult, nagyrészt a Harmadik Átmeneti Korból.
Többezer éves tárgyakat a kezünkbe venni, megtalálni rajtuk a készítők ujjlenyomatait, sokévi terepmunka után is egy óriási élmény. Még akkor is, ha időnként végeláthatatlannak tűnik a poros dobozokból előkerülő, parányi darabkákra tört és jórészt minden díszítést nélkülöző leletek dokumentálása. Annál is inkább, minthogy sosem lehet tudni, mikor bukkan elő a leletes doboz mélyéről egy-egy igazán izgalmas darab; és minden leletes doboznak megvan a maga izgalmas darabja. 



Az ókori emberek hagyatékai mellett lépten-nyomon beleütköztünk a korábbi ásatók és a sírok területén élő helyiek hagyatékába is. A huszadik század első felében több egyiptológus is megfordult a TT 67 környékén, akik borosüvegeik parafa dugói és gyufaskatulyái, cigarettadobozai mellett leveleket, újságpapír- és könyvlapokat is maguk után hagytak. Így találtunk az 1930-as évek elejéről az Egyesült Államokban nyomtatott újságot, egy gót betűs német könyv néhány lapját és francia nyelven írt szövegeket is. A falusi egyiptomiak életébe pedig egy arab könyv és egy iskolás gyakorlófüzet lapjai, valamint egy rontást hozó amulett nyújt betekintést. Végül pedig, igazi meglepetésként ért minket egy fiatal, hím krokodil állkapcsának az előkerülése is, amivel korábban még nem találkoztunk.
Az ajtófélfa


Visszakerült továbbá Imiszeba sírjába az a homokkő tömb is, amely a sír ajtókeretének képezte részét, és a TT 65 jelzésű sír második tulajdonosa, Imiszeba neve és titulusa olvasható rajta. A kőtömbre egy közeli, szomszédos sírban találtak rá. Ahogy pedig már korábbi bejegyzések is említették, folytatódott a kopt feliratos anyag dokumentálása, vagyis az osztrakonok és papiruszok tanulmányozása, és folyamatosan zajlott a kerámiaanyag dokumentálása is.
Patryk Chudzik (Wroczławi Egyetem) társaságában


Egyiptomban dolgozni az ismerős helyzetek, arcok, színek és szagok mellett évről évre más élmény. Sosem könnyű, de mindig nagyon szép. A műemlékek és a számos ásató misszió gyakorlatilag karnyújtásnyira vannak tőlünk. Így új lendületet ad nemcsak a sírban zajló munka, de a mások munkájába való betekintés is, a kollégákkal való találkozás és beszélgetés. Ezekért az élményekért, lehetőségért nem lehetünk elég hálásak.
Bartos Fruzsina, Jasper Kata